Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

A sclerosis multiplex elmélete

Ha a központi idegrendszer bizonyos részein tönkremegy az idegrostok velőhüvelye, a mozgások (reflexek) és/vagy a látás zavarával jellemezhető Sclerosis multiplex alakul ki.

 

Bár a pontos okát még nem ismerjük, a legújabb elmélet az autoimmun betegségek közé sorolja, hiszen a test védősejtjei ilyenkor is saját testanyagra támadnak rá.

A központi idegrendszer egyik leggyakoribb idült betegségeként számon tartott sclerosis multiplex kialakulására vonatkozóan számos elmélet született. Ezek az örökletes és a környezeti tényezőkön kívül a védekezési (immun-) rendszer működését marasztalják el érte. Először a kanyaróvírus került a kutatók érdeklődési körébe, amelyet a sclerosis multiplexszel kapcsolatos retrovírus (ennek MSRV a nemzetközi rövidítése) váltott fel. A közelmúltban S. Jacobson, az egyesült államokbeli Neurológiai Betegségek Nemzeti Intézetének munkatársa arra talált újabb bizonyítékot, hogy a 6-os típusú emberi herpeszvírus (HHV-6) is számításba jön lehetséges bajkeltőként. Ezt a kórokozót ugyanis nemcsak a betegségi gócokban lelte fel, hanem a páciensek egy részének a vérében is ráakadt a vele szemben termelődő fajlagos ellenanyagra. Minthogy a herpeszvírusokra az jellemző, hogy hosszú idejű szunnyadás után idéznek elő idegrendszeri elváltozásokat, Jacobson szerint a leendő betegek gyermekkorukban fertőződnek meg a HHV-6-tal, s a vírus előre nem sejthető idő múltán idézi elő a tüneteket.
Autoreaktív T-nyiroksejtek Kórokozó előzetes felbukkanásán alapul az a még újabb föltételezés, amellyel az ausztráliai Brisbane-ben levő Királyi Kórház belgyógyászatát vezető M. P. Pender professzor állt elő március végén. Szerinte a sclerosis multiplexet az okozza, hogy a kórokozó által érzékenyített sajátos (autoreaktív, tehát az idegrostokat szigetelő velőhüvely megtámadására is képes) T-nyiroksejtek akkor is föllelhetők és tevékenyek a testben, amikor már nincs szükség rájuk. Ezek a sejtek tehát "nem követnek el öngyilkosságot" (ezt idegen szóval apoptózisnak nevezik a szakemberek), s károsítják a velőhüvelyt. Ezeket a védősejteket ugyanis eredendően e szigetelőanyag valamelyik fehérjéje (antigénje) aktiválja, ám az úgynevezett keresztreaktivitás révén bizonyos baktériumok és vírusok rokon tulajdonságú antigénje is működésbe hozza őket. Ezt igazolandó Pender professzor olyan állatkísérleteket végzett, amelyekben baktérium- és vírusantigénnel érzékenyítette a velőhüvely fehérjéjére "szakosodott" T-nyiroksejteket, s azok a sclerosis multiplexhez sok tekintetben hasonló gócos agyvelő- és gerincvelő-gyulladást (encefalomielitiszt) idéztek elő.

KÖZELGŐ ESEMÉNYEINK

Nincs következő esemény ebben a kategóriában

SM MAGAZIN

 

A SM Magazinban hasznos cikkeket olvashat a Sclerosis Multiplexről, informálódhat egyesületünk híreiről, rendezvényeinkről, pályázatainkról.

A SM Magazin korábbi számait ide kattintva megtekintheti!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS